A lestyán Délnyugat-Ázsiában honos. Az egyiptomiaktól a görögök, tőlük pedig a rómaiak tanulták meg termesztését, hasznosítását. A rómaiak közvetítésével került Pannóniába. A középkori Magyarország népszerű fűszere volt.
Érdekesség
Jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezés esetén. Teakeverékeket és tinktúrákat készítenek belőle.
Jellemzés
A lestyán külsőre a zellerhez hasonlítható, nagy termetű növény. A levele és a gyökere is felhasználható. Egyébként a fűszerkeverékeknek is ez az egyik jellegzetes alkotórésze, ezért szokták más néven "vegeta növénynek" is hívni, szinte minden ételhez jól illik. Íze jellegzetesen fűszeres, zellerre emlékeztető.
Fajtái
A lestyánt szárított, morzsolt, vagy friss, élőnövény formájában is megvásárolhatjuk.
Eltarthatóság, tárolás
A friss fűszernövény kitűnően nevelhető cserépben. A szárított változatára a már jól ismert szabályok alkalmazandók: száraz, hűvös, fénytől védett helyen, légmentesen záródó edényben tárolandó.
Elkészítés, felhasználás
A lestyánt leginkább Dél-Európában kedvelik. Ezen a vidéken kívül nem is igazán találta meg rajongótáborát! Íze jó kiegészítője lehet leveseknek, olajoknak, így egész ágai jellegzetes díszítője az olajos üvegeknek.
Vitaminok, ásványok
A lestyán illóolajokat, kumarinokat, cukrot, angelika-, alma- és kávésavat tartalmaz. A gyógyászatban vizelethajtó és emésztést segítő hatása miatt használják.