Milyen esetekben használd?
Ha pótolnád az egymás hatását is erősítő jódot és a szelént önálló nyomelemekként olyan esetekben, mint:
száraz bőr és haj,
hajhullás, törékeny körmök,
fáradtság, gyengeség, állandó kimerültség,
hízás – anyagcsere-lassulás miatt,
hidegérzékenység,
lassú szívverés,
izomgyengeség és görcsök,
csökkent pajzsmirigyfunkció.
Továbbá hasznos kiegészítő lehet stressz alatt álló vagy rendszeresen sportolóknak, terhes vagy szoptató édesanyáknak, azoknak, akik felszívódási zavarokkal küzdenek (Chron-betegség, cöliákia), esetleg alacsony fehérjebevitelű diétát folytatnak.
A szelén részt vesz az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcserére gyakorolt hatásában, valamint a szervezet immunrendszerének működésében. A jód pedig nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok, például a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) hormonok termeléséhez, amelyek elengedhetetlenek az anyagcserében, a növekedésben és a fejlődésben.
Miben előremutató a WTN Jód és szelén más, hasonló termékekhez képest?
Organikus barnamoszatból kivont jódot tartalmaz, ami nemcsak kitűnően hasznosuló, de természetes és tiszta (bio) jódforrás.
Másik összetevője a szelenometionin, ami a szelénnek a metionin aminosavval alkotott komplex formája. Ennek köszönhetően könnyen felszívódik, nemcsak hatásosan növeli a vérplazma és a szövetek szelénkoncentrációját, de felezési ideje is 2,5-szer hosszabb, mint a szervetlen formáknak. Ezáltal sokkal tovább képes a szervezetben maradni, mivel a metionin aminosavhoz hasonlóan be tud épülni a fehérjékbe.
Miért és hogyan működik a termék?
Amennyiben a szervezet jódellátottsága nem megfelelő, a jódigényes szervek között versengés indul meg.. A legtöbb esetben az elsőbbséget szinte mindig a pajzsmirigy nyeri, mivel az élethez nélkülözhetetlen hormonokat termel. Nem véletlenül vált a köztudatban a jód a pajzsmirigy nyomelemévé, holott általánosságban elmondható, hogy valamennyi hormon- illetve váladéktermelő mirigy jódigényes szövet.
A szervezetben azok a mirigyek és szövetek is használják, igénylik a jódot egészséges felépítésük és működésük fenntartásához, amelyek nem jódtartalmú váladékot/hormont termelnek, ilyenek például a:
Mellékvesék: jód hiányában csökken a stressztűrő képesség.
Herék: hormontermelésük és szöveti struktúrájuk fenntartása jódigényes.
Petefészkek: jódhiány esetében ciszták, ciklusproblémák, hormonzavarok jelentkezhetnek. A jód fontos az ösztrogénfajták kiegyensúlyozott termelődéséhez. De jódigényes közeg a méhnyálkahártya és a méhnyak is.
Mellek: a jódhiány a melleknél fibrocisztás emlőbetegségben, cisztákban, csomókban jelentkezhet. Szoptatás során a jódszükséglet sokszorosára emelkedik.
Idegrendszer: az agy-gerincvelői folyadékban nagy mennyiségben található meg a jód. Szerepe kiemelkedően nagy ezen a területen, élénkké teszi az idegrendszert.
Tobozmirigy: a jód hatására javulhat a cirkadián ritmus.
Máj: szabályozza a jód körciklust.
Hasnyálmirigy: a jód az inzulintermeléshez és vércukorszint szabályozáshoz járulhat hozzá azáltal, hogy a hasnyálmirigy működését és szöveti struktúráját támogatja, valamint hatással van az inzulinreceptorok működésére is.
Nyál és könnymirigyek: jód hiány esetében szem- és/vagy szájszárazság jelentkezhet.
Szív: az ingerület megfelelő terjedésében a jód- és szelén ellátottságnak kiemelkedő szerep jut.
Bőr: jódtelítettség esetén a szervezetben tárolt jód 20%-a a bőrben található, puhává, hidratálttá, vízállóvá teszi a bőrt. A jód gyorsíthatja a sérülések, vágások gyógyulási folyamatát. Jódhiány esetén az izzadságmirigyek nem tudják ellátni funkciójukat, elmaradhat az izzadás.
Gyomor-bél traktus: a jód fontos a nyálkahártya egészségének megőrzésében, a szekrétumok termelődésében. Jód hiányában sérülhet a gyomorsav termelés mennyisége.
Magzati fejlődés: a jódnak az idegrendszer megfelelő kifejlődésében és szelénnel együtt az apoptózisban (programozott sejthalál például az ujjak formálódásában) van szerepe.
